A karácsony talán a legszebb az ünnepek között, a legtöbb ember számára a szeretet, az öröm, a békés és meghitt családi együttlét időszaka – a képzeletünkben. A valóság azonban sokszor másképp alakul. Karácsonykor szeretnénk kitenni magunkért, hogy a legjobbat adhassuk a szeretteinknek, ezért ajándékokat vásárlunk, vagonszámra vesszük, gyártjuk az ételeket, süteményeket, munka mellett otthon is próbálunk teljesíteni, csak pörgünk, rohanunk – és így könnyen elveszik az ünnep, különösen az ünnepi készülődés varázsa. Pedig belül mindannyian tudjuk – a legtöbb, amit adhatunk és kaphatunk, a szeretet, a figyelem, a kedvesség, a szeretetteljes együttlét öröme és békéje.
A szívünk tudja ezt, az elménk azonban nem hagy egy békés percet sem számunkra, csak kattog; mit kellene még elintézni? Hogyan tudnánk lelassulni, és igazán figyelni, arra, ami valóban fontos?
Figyelmet szentelni
A kérdés már félig tartalmazza a választ is, ráadásul a magyar nyelv gyönyörűen fejezi egy gyakran használt szókapcsolattal: „figyelmet szentelni”.
Ami valóban fontos, arra figyelmet szentelünk. Ha kicsit mélyebben belegondolunk, van valami mélység ebben a szókapcsolatban. A figyelem szentté válik, ha valami fontos dologra irányítjuk, vagy talán a figyelem által válik szentté, szenteltté az a dolog, amire figyelünk?
Életünk bármely pillanata értékessé („értékeltté”) válik a figyelmünk által. Megszentelődik. (Bármely hétköznapi pillanat is ünnepivé válhat figyelmünk által.) És ahogy a Kis Hercegtől is tudjuk: „Jól csak a szívével lát az ember.” Ha figyelmünket szeretet és törődés hatja át, akkor már megvan a legjobb recept, amivel megfelelően felkészülhetünk az ünnepekre, sőt az életre. Ez a legfontosabb, a szívünkkel figyelni, és persze mellette a bölcsességünket is segítségül hívhatjuk.
Meditáció az ünnepekről – min lenne jó változtatni?
Megállhatunk pár pillanatra és elgondolkodhatunk (meditálhatunk) egy kicsit azon, hogy milyen ünnepeket szeretnénk, hogy ne ismételjük meg évről-évre ugyanazokat a hibákat. A tudatos jelenlét gyakorlása magában foglalja szokásaink, automatizmusaink felismerését is, ezen túlmenően a jó szokások megtartását és a bennünket nem szolgáló szokások helyett új, jobb szokások kialakítását.
Először kérdezzük meg magunktól őszintén, hogy milyen szokott lenni az advent és a karácsony számunkra? Milyen visszatérő elemek vannak, melyek csökkentik az ünnep szépségét, harmóniáját? Találunk-e, felismerünk-e rossz szokásokat, beidegződéseket? (Pl. megfontolatlan ajándékok? Vagy túl sokat akarunk csinálni, tenni, venni?) Ezek közül melyek szükségesek és melyek azok, melyek elhagyhatók? Például a családban a felnőttek között megállapodhatunk az ajándékvásárlás elhagyásáról vagy a túlzásba vitt készülődés ésszerű csökkentéséről. Persze a gyerekeknek továbbra is adhatunk ajándékot. Kis változtatások is sokkal kellemesebbé tehetik az ünnepeket.
5 érzékkel a jelenben – karácsonykor is
v Látás Gyönyörködjünk a szépség látványában!
Az ünnepek rengeteg lehetőséget kínálnak erre. Pl. a szépen feldíszített fenyőfa / ünnepi díszek. A szépen (és szeretettel) megterített ünnepi asztal. A szépen (és szeretettel) elkészített ételek és sütemények. Az ünnepi fények és sötétség játéka. A gyertyák. Az égő gyertya, önmagában egy jelkép, önmagában egy meditáció, ha csupán nézzük. A csillagszórók. Szeretteink mosolya. Mi több kell ennél?
v Hangok Hangoljuk az ünnepeket!
A hangok, zenék észrevétlenül hangolják hangulatunkat. Az ünnepi dalok ünnepi hangulatot közvetíthetnek. A szép komolyzene meghitt hangulatot áraszt – ez a koncertek időszaka is egyben. Gyerekkoromból emlékszem egy ünnepi csengettyűre – egy apró aranyszínű fém-karácsonyfa mellett 4 gyertya fényének melege hajtotta a karácsonyfa feletti csengőket, melyek olyan szépen csilingeltek – évtizedekig hallgattuk őket…
v Ízek Mértékkel az élvezetekben!
Az étel és élet szavaink meglepően hasonlatosak, ugyanazok a betűk, más sorrendben. A finom étel egyben az élet ünnepe is – de semmi szükség arra, hogy az ünnep túlzássá váljon. Élvezzük a finom ízeket mértékkel, a „kevesebb több” megfontolással. Szerényebb mennyiség készítésével felesleges hulladékot sem termelünk. De ha többet tudunk készíteni, az nagyszerű – mert adhatunk belőle azoknak, akik rászorulnak!
v Illatok Milyen mennyei, milyen ismerős!
A fenyőfa, a gyertya, az ünnepi ételek-italok, a sütemények, mint pl. a mézeskalács, a bejgli vagy flódni ismerős illata mind hozzátartozhat az ünnepek teljes átéléséhez.
v Érintés Ölelés a megtestesült szeretet
Az ünnepi díszek készítése, felhelyezése, az előkészületek, sütés-főzés is rengeteg tapintás által is érzékelhető tapasztalást ad – minden érzékelés átélése pedig a jelen pillanatban tart bennünket. De a legjobb megérinteni, megölelni szeretteinket, ez azonnal örömhormonokat termel és kellemes érzéseket vált ki bennünk. Mindenkor jó, de karácsonykor különösen!
(Szabó Edit & Fazekas Gábor)
