AZ EGYESÜLET NEVE, SZÉKHELYE, ALAPVETŐ ADATAI

1. §

1./ Az Egyesület neve: Magyar Mindfulness és Kontemplatív Egyesület
2./ Az Egyesület rövid neve: MMK Egyesület
3./ Alapítás ideje: 2017. január 24.
4./ Székhely: 8228 Lovas, Rózsa utca 1.
5./ Honlap címe: mindfulnessegyesület.hu

AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATA ÉS TEVÉKENYSÉGE:

2. §
Az Egyesület – az az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, a 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról és fejlesztésről és innovációról, a törvényekben megállapított eltérésekkel – a Magyar Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) egyesülési jogról való rendelkezése szerint, olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége az egészség védelme és fejlesztése érdekében kifejtett tevékenység.
1./ Az egyesület célja:
– Mindfulness és más kontemplatív gyakorlatok terjedésének elősegítése a társadalomban, különösen az egészségügyben, az oktatásban, a munkahelyeken és az igazságszolgáltatás területén a jól-lét emelése és a szenvedés enyhítése végett, elsősorban a tudomány által igazoltan hatásosnak talált, bizonyítékokon alapuló mindfulness és más kontemplatív gyakorlatokon alapuló módszerek tanítása és népszerűsítése révén;
– az emberi tudás és megismerés különböző útjai, mint a nagy világvallások illetve azok kontemplatív hagyományai, valamint a tudomány (ezen belül például a pszichológia és a pszichiátria) találkozásának és együttműködésének elősegítése és támogatása;
– a kontemplatív tudományos módszerek (a kontemplatív hagyományok és a tudomány találkozási területén létrejövő, kontemplatív gyakorláson és tudományos ismereteken alapuló integrált módszerek) megismertetése a társadalommal illetve az emberekkel, valamint tudományos elfogadásuk, elismerésük előmozdítása és az ezeket a módszereket oktató szakemberek széleskörű megbecsülésének elősegítése;
– a tagok tudásának, ismereteinek bővítése a tudomány, a kontemplatív hagyományok és gyakorlatok valamint etika terén;
– széles körű tájékoztatás, magas szintű ismeretterjesztés, szemléletformálás;
– mentálhigiénia és betegségmegelőzés, részvétel a lakosság testi, lelki-, mentális- és szellemi-spirituális egészségnevelésében;
– a kontemplatív hagyományok sokszínűségét közös értéknek tekintve e hagyományok kontemplatív gyakorlatainak tudomány és a társadalom általi megismerésének elősegítése;
– a mindfulness és más kontemplatív módszerekkel dolgozó, különböző képzettségű szakemberek együttműködésének elősegítése;
– különböző hagyományokból táplálkozó kontemplatív tanítók és különböző (elméleti és gyakorlati területen tevékenykedő) szakemberek együttműködésének elősegítése;
– a mindfulness szakterület és tágabb körben a kontemplatív tudományok hazai és külföldi eredményeinek megismertetése, azok gyakorlati felhasználásának előmozdítása;
– a mindfulness és kontemplatív módszerekre irányuló magyar kutatási eredmények minél szélesebb körű terjesztése belföldön és külföldön egyaránt;
– az Egyesületet, illetve a kontemplatív tudományos módszereket érintő szakmapolitikai döntésekben, azok előkészítésében való részvétel, tagjainak, szervezeti egységeinek szakmai érdekképviselete;
– tagjai szakmai (tudományos és kontemplatív irányú) fejlődésének és érvényesülésének elősegítése;
– pozitív emberi értékek és tulajdonságok, mint pl. a tudatosság, a kedvesség, a nyitottság, az együttérzés, a szeretet, a türelem, az elfogadás, az ítélkezés-mentesség, a bölcsesség, a tudás, stb. (nem kizárólagos, hanem példálózó jelleggel) kontemplatív gyakorlatok révén történő művelése, fejlesztése és megvalósítása egyéni, szervezeti, illetve társadalmi szinten.
2./ Az Egyesület a 2. §-ban meghatározott céljai elérése érdekében végzett tevékenységei:
– a tagok számára oktató, továbbképző és tudományos programokat, konferenciákat, illetve kontemplatív gyakorlat alapú programokat, elvonulásokat szervez;
– az érdeklődők számára tudományos ismeretterjesztő valamint kontemplatív gyakorlat alapú programokat, elvonulásokat szervez;
– tagjai szakmai célú külföldi utazását szakmailag, erkölcsileg és esetenként anyagilag támogatja;
– külföldi szakembereket hív meg, fogad, vendégül lát, illetve szakemberek cseréjét szervezi;
– figyelemmel követi a külföldi minőségbiztosítási elveket, rendszereket, legjobb gyakorlatokat, nemzetközi standardokat és gyakorlati útmutatókat („Good Practice Guidelines”);
– a legjobb külföldi gyakorlatok, nemzetközi standardok, gyakorlati útmutatók („Good Practice Guidelines”) átvétele, meghonosítása illetve hazai oktatási, képzési, szupervíziós irányelvek meghatározása, valamint ezek széles körű kommunikációja révén elősegíti a magas szintű szakmai színvonal fenntartását a minőség biztosítása érdekében;
– kialakít és vezet egy nyilvános hazai mindfulness tanári regisztert, mely a nemzetközi standardoknak megfelelő képzésen részt vett mindfulness tanárok nyilvántartására, illetve a publikum és a szakma ezirányú tájékoztatására szolgál;
– hírleveleket, kiadványokat, könyveket, jegyzeteket ad ki;
– internetes honlapot működtet;
– pályázatokat hirdet, jutalmakat tűz ki; ösztöndíjakat alapít;
– céljai megvalósítása érdekében tudományos kutatást folytathat, illetve támogathat;
– új tudományos kontemplatív módszereket dolgozhat ki, illetve különböző módokon segítheti az ilyen innovatív módszerek kidolgozását, tudományos vizsgálatát és elterjesztését;
– a szakterületeit érintő szakmai, oktatási, továbbképzési, tudományos, szervezési, finanszírozási, jogi és etikai kérdésekben, saját kezdeményezésből és/vagy megkeresésre állást foglal;
– kapcsolatot létesít és együttműködik nemzeti és nemzetközi szakmai szervezetekkel, segíti, összehangolja tagjai és szervezeti egységei ilyen irányú tevékenységét;
– figyelmet fordít az ország határain kívül élő magyar szakemberekkel való kapcsolattartásra;
– együttműködésre törekszik különböző tudományos és oktatási intézményekkel (például egyetemekkel, egyetemi tanszékekkel, tudományos szakmai szervezetekkel és intézetekkel, szakmai kollégiumokkal, országos hatáskörű intézményekkel stb.), a kontemplatív hagyományok oktatását végző intézményekkel, illetve az egészségügyi hatóságokkal, valamint a betegek és hozzátartozóik érdekképviseleti szervezeteivel, civil és jogvédő szervezetekkel;
– aktív média tevékenységet folytat.
3./ Az Egyesület a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) 2. § 16. pontja szerinti közcélú és 20. pontja szerinti közhasznú tevékenységet folytat.
4./ Az Egyesület közhasznú tevékenységet végző szervezetként hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amely szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.
5./ Az Egyesület által felvállalt – az Ectv. 34 § (1) a) pontban foglalt feltétel szerint –Alapszabályban rögzített – közfeladatok:
– egészségmegőrzés, betegségmegelőzés és egészségügyi rehabilitációs tevékenység (2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 4. pont; 23. § (5) 9. pont; 1997. évi CLIV. törvény 2. § (3) bekezdés; 35. § (2) bekezdés a) pont; 98. § (1) bekezdés; 104. §; );
– az Egyesület saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzés biztosítása, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló képzés (2013. évi LXXVII. törvény 1. §; 2011. évi CLXXXVII. törvény 3. §);
– tudományos tevékenység, új tudományos törvényszerűségek, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása (2014. évi LXXVI. törvény 2. § a) pont)

AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

3. §
1./ A tagsági jogviszony keletkezése:
Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki fizeti a megállapított tagdíjat (azon tagok vonatkozásában, akiknek azt az alapszabály előírja), kész közreműködni az Egyesület munkájában és célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot írásban az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 90 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 15 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
2./ Az Egyesület tagjai lehetnek:
a) rendes tagok,
b) tiszteletbeli tagok,
c) pártoló tagok,
d) ifjúsági tagok,
e) tanácsadó tagok.

3./ Rendes tag lehet az a természetes személy, aki mindfulness, illetve más kontemplatív gyakorlat alapú, tudományos kutatások által igazoltan hatásos, bizonyítékokon alapuló módszer (mint például „Mindfulness Based Stress Reduction”, „Mindfulness Based Cognitive Therapy”, „Mindful Self Compassion” stb.) tanításával foglalkozik, részt vett és tanúsítványt nyert, ilyen módszer oktatását célzó, az elfogadott nemzetközi standardoknak megfelelő, elismert képzésen és kötelezi magát az Egyesület alapszabályának megtartására, felvételét belépési nyilatkozatban kéri, kérelmét két társasági tag írásban támogatja. Rendes tag lehet továbbá olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is, akit az elnökség az Egyesület tagjai sorába meghív és kötelezi magát az Egyesület alapszabályának megtartására, felvételét írásban elfogadja. A természetes személy tagok személyesen, a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek képviselőjük útján gyakorolják jogaikat.
3.1./ A rendes tag joga
a) az Egyesület közgyűlésén tanácskozási, szavazati joggal részt vegyen, választhat és választható, feltéve, hogy nincs törvényi eltiltás alatt;
b) részt vegyen az Egyesület szervezeti, szakmai és tudományos életében, az állásfoglalások, határozatok kialakításában és végrehajtásában;
c) részt vegyen az Egyesület által rendezett kongresszusokon, konferenciákon, vitákon és más szakmai-tudományos rendezvényeken;
d) az Egyesület Elnöksége által meghatározott feltételek szerint igénybe vegye az Egyesület szolgáltatásait, anyagi eszközeit, felszerelését, berendezéseit;
e) az Egyesület időszakos találkozóin, kibocsátott tájékoztatója és honlapja útján folyamatos tájékoztatást nyerjen az Egyesület munkájáról, azzal kapcsolatosan véleményét az Egyesület találkozóin személyesen vagy írásban – levélben vagy e-mailben – kifejtse;
f) megismerje az Egyesület Alapszabályát, a működésével kapcsolatos valamennyi szabályzatot, az Elnökség és a Felügyelőbizottság tagjainak nevét és elérhetőségét, a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kérhetnek az egyesület tevékenységéről, betekinthetnek az egyesület nyilvántartásába;
g) javaslatot tegyen a kiemelkedő munkát végző társasági tagok részére jutalom, díj odaítélésére.
3.2./ A rendes tag kötelezettsége
a) az Egyesület alapszabályának és Etikai Kódexének megfelelően tevékenykedjék, az alapszabályban és egyéb szabályzatokban meghatározott kötelességeinek eleget tegyen;
b) az Egyesület testületeinek határozatait végrehajtsa;
c) a tagsági díjat minden év február 10-ig befizesse;
d) az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
3.3./ A rendes tagokat egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

4./ Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, aki az Egyesület tudományágainak valamelyikében kiemelkedő eredményeket ért el. A tiszteletbeli tagot, bármely tag ajánlása alapján az Egyesület tagjai válasszák, a tagságba való felvételhez a tiszteletbeli tag elfogadó nyilatkozata szükséges.
4.1./ A tiszteletbeli tag joga
a) az Egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül részt vegyen;
b) az Egyesületben tisztséget nem tölthet be;
c) részt vegyen az Egyesület szakmai és tudományos életében;
d) részt vegyen az Egyesület által rendezett kongresszusokon, konferenciákon, vitákon és más szakmai-tudományos rendezvényeken;
e) az elnökség által meghatározott feltételek szerint igénybe vegye az Egyesület szolgáltatásait, anyagi eszközeit, felszerelését, berendezéseit;
f) az Egyesület időszakos találkozói, tájékoztatója és honlapja útján folyamatos tájékoztatást nyerjen az Egyesület munkájáról, azzal kapcsolatosan véleményét az Egyesület találkozóin személyesen vagy írásban – levélben vagy e-mailben – kifejtse;
g) megismerje az Egyesület Alapszabályát, az Egyesület működésével kapcsolatos valamennyi szabályzatot, az elnökség és a felügyelőbizottság tagjainak nevét és elérhetőségét.
4.2./ A tiszteletbeli tag kötelezettsége
a) az Egyesület Alapszabályának és Etikai Kódexének rá vonatkozó részben betartása, az alapszabályban és egyéb szabályzatokban meghatározott kötelességeinek tegyen eleget;
b) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét
c) nem fizet tagdíjat.
5./ Pártoló tag lehet az a természetes, vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki az Egyesület céljainak megvalósításához anyagi, szakmai, elvi, erkölcsi, vagy egyéb támogatást tud nyújtani és felvételét pártoló tagsági belépési nyilatkozatban kéri, kérelmét két társasági tag, írásban támogatja, és az elnökség a tagok sorába felveszi. A természetes személy pártoló tagok jogaikat személyesen, a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet pártoló tagok képviselőjük útján gyakorolják.
5.1./ A pártoló tag joga
a) az Egyesület rendezvényein – a közgyűlésein tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül – részt vegyen;
b) az Egyesületben tisztséget nem tölthet be.
5.2./ A pártoló tag kötelezettsége
a) az Egyesület Alapszabályát és Etikai Kódexét a rá vonatkozó részben tartsa be, és az önkéntes vállalását teljesítse;
b) a vagyoni hozzájárulást minden év február 10-ig kell teljesítenie;
c) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
6./ Ifjúsági tag lehet az a 35. életévét még be nem töltött nagykorú természetes személy, aki hazai egyetemet vagy főiskolát látogató hallgató (hallgatói jogviszonnyal rendelkezik), aki az Egyesület tevékenysége, illetve a kontemplatív gyakorlat alapú módszerek iránt érdeklődést tanúsít, felvételét belépési nyilatkozatban kéri és az Egyesület egy tagja felvételét írásban javasolja.
6.1/ Az ifjúsági tag joga
a) az Egyesület rendezvényein – a közgyűlésein tanácskozási és szavazati jog nélkül – részt vegyen;
b) az Egyesületben tisztséget nem tölthet be.
c) részt vegyen az Egyesület által rendezett kongresszusokon, konferenciákon, vitákon és más szakmai-tudományos rendezvényeken;
d) az Egyesület Elnöksége által meghatározott feltételek szerint igénybe vegye az Egyesület szolgáltatásait, anyagi eszközeit, felszerelését, berendezéseit;
e) az Egyesület időszakos találkozóin, kibocsátott tájékoztatója és honlapja útján folyamatos tájékoztatást nyerjen az Egyesület munkájáról, azzal kapcsolatosan véleményét az Egyesület találkozóin személyesen vagy írásban – levélben vagy e-mailben – kifejtse;
f) megismerje az Egyesület Alapszabályát, a működésével kapcsolatos valamennyi szabályzatot, az Elnökség és a Felügyelőbizottság tagjainak nevét és elérhetőségét;
6.2./ A ifjúsági tag kötelezettsége
a) az Egyesület Alapszabályának és Etikai Kódexének megfelelően tevékenykedjék, az alapszabályban és egyéb szabályzatokban meghatározott kötelességeinek eleget tegyen;
b) az Egyesület testületeinek rá vonatkozó határozatait végrehajtsa;
c) a tagsági díjat minden év február 10-ig befizesse, az Elnökség a tagsági díj mértékét az ifjúsági tag kérelmére mérsékelheti a tagsági díj 50%-val;
d) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
6.3./ Ifjúsági tag tagsági jogviszonya megszűnik azon év végével, amelybe hallgatói jogviszonya véget ér vagy 35. életévét betöltötte. Ebben az esetben az ifjúsági tag kérheti a rendes tagságba való felvételét, amennyiben az Egyesület alapszabályában támasztott követelményeknek megfelel.
7./ Tanácsadó tag lehet az a természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki olyan tudással, szakértelemmel, gyakorlattal rendelkezik a tudományok vagy a kontemplatív gyakorlatok vagy az Egyesület tevékenységéhez kapcsolódó egyéb területen, mellyel hatékonyan tudja támogatni az Egyesület céljainak megvalósulását. A tanácsadó tagot bármely tag ajánlása alapján az elnökség választja, a tagságba való felvételhez a tanácsadó tag elfogadó nyilatkozata szükséges. A természetes személy tanácsadó tagok jogaikat személyesen, a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tanácsadó tagok képviselőjük útján gyakorolják.
7.1./ A tanácsadó tag joga
a) az Egyesület rendezvényein – a közgyűlésein tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül – részt vegyen;
b) az Egyesületben tisztséget nem tölthet be.
7.2./ A tanácsadó tag kötelezettsége
a) az Egyesület Alapszabályát és Etikai Kódexét a rá vonatkozó részben tartsa be, és az önkéntes vállalásának megfelelően tevékenykedjen;
b) a tagsági díjat minden év február 10-ig befizesse, az Elnökség a tagsági díj megfizetése alól mentesítheti a tanácsadó tagot.
c) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
8./ A tagsági viszony megszűnik:
a) kilépéssel, az erről szóló bejelentés kézhezvételének napjával,
b) kizárással,
c) törléssel,
d) a tag halálával, jogutód nélküli megszűnésével,
e) a tagsági jogviszony az Egyesület általi felmondással,
f) ifjúsági tag esetén a 3. § 6.3. pontban nevezett feltétel bekövetkezte esetén,
g) az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével.

9./ A tagsági jogviszonyát a tag az Egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
10./ Az a tag, aki tagdíjjal hátralékban van, tagsági jogviszonya felmondás útján megszüntethető, ha legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a felmondásra történő figyelmeztetéssel – az elnökség felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, és a felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
Az elnökség felmondó határozatát közölni kell a taggal, ha a tagdíj meg nem fizetése miatt a tagot az egyesület tagjai közül törli, tagsága az Egyesületben megszűnik.
11./ A tag kizárása első fokon az Elnökség, másodfokon a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
12./ Az egyesület a tagok soraiból kizárja azt, aki az egyesület céljait szándékosan akadályozza, az egyesület jó hírnevét veszélyezteti, valamint az alapszabályát vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sérti magatartásával.
13./ A tagot az egyesület továbbá akkor zárhatja ki a tagjainak sorából, ha a tag
a) az alapszabályban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi,
b) az egyesület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, vagy a magatartása az egyesület tekintélyét csorbítja,
c) egy éven keresztül felróhatóan, önhibájából nem vesz részt az egyesület munkájában.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza, a meghívónak tartalmaznia kell a felhozott vádakat is. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
14./ Az egyesület valamely szervének törvény-, vagy alapszabálysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.

AZ EGYESÜLET SZERVEI

4. §
1./ Az egyesület szervei:
a) közgyűlés;
b) elnökség;
c) felügyelőbizottság.

A KÖZGYŰLÉS

5. §
1./ Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
2./ A közgyűlés minden egyesületi kérdésben dönthet.
3./ A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
– az alapszabály módosítása;
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
– az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
Az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
– meghatározza a megválasztandó testületek, elnökség, felügyelőbizottság összetételét. Megválasztja az egyesület elnökségét, a felügyelőbizottságát, valamint megállapítja díjazásukat.
– az éves költségvetés elfogadása;
– az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
– a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
– az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
– a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
– a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
– a végelszámoló kijelölése;
– felhatalmazza az elnökséget a megállapított költségvetésben az egyes rovatok közötti átcsoportosításra;
– megállapítja a tagok évi tagdíját, az esetleges belépési és egyéb díjakat, rendkívüli befizetési kötelezettséget írhat elő;
– dönt ingatlanvételről, illetve az egyesület tulajdonában lévő ingatlan elidegenítéséről;
– megtárgyalja az elnökség éves beszámolóját és meghatározza munkájának további irányát, jóváhagyja munkaprogramját;
– megsemmisíti az elnökség jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző határozatait;
– beszámoltatja a felügyelőbizottságot a munkájáról;
– határoz az elnökség által előterjesztett, az egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az egyesület hivatalos álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az elnökség köteles képviselni;
– tagsági jogviszony kizárás útján történő megszüntetéséről másodfokon hoz döntést;

– megtárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
– döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
4./ A közgyűlés az új tag felvételének döntését az elnökségre ruházza.
5./ A közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni, a közgyűlés az egyesület székhelyén tartandó meg.
6./ A közgyűlést össze kell hívni, ha azt az elnökség, vagy a tagok egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – kérik, illetve, ha azt a bíróság elrendeli.
Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
7./ A közgyűlést a napirend közlésével az elnök hívja össze. A közgyűlést az elnök legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (például elektronikus tértivevény). A meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, annak székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a napirendi pontokat, továbbá tájékoztatni kell a tagokat arról, hogy a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.
A közgyűlési meghívót az Egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
8./ A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult tag részt vesz. A meghívó minden esetben tartalmazza: Ha a közgyűlés a megjelentek számarányára tekintettel határozatképtelennek minősülne, minden esetben az eredeti helyen, az eredeti időpontot követő 30 perc elteltével megismételt közgyűlést tartanak. A megismételt közgyűlés a meghívóban felsorolt napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképesnek minősül.
9./ A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi szavazásra jogosult tag jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
10./ A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, három napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség jogosult dönteni. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi szavazásra jogosult tag jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
11./ A közgyűlést az elnök nyitja meg, ha ez nem lehetséges az elnökség más tagja, ezt követően a közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
12./ A közgyűlésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket, továbbá a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, az elnök, valamint a közgyűlésen jelen lévő, hitelesítőnek megválasztott tagok írja alá.

13./ A közgyűlésen hozott határozatokat az Egyesület hirdetőtábláján és honlapján teszi közzé. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 15 napon belül írásban, igazolható módon is közli.
14./ Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha azt
a) az Egyesület tagjainak egyharmada az ülés céljának megjelölésével kéri,
b) felügyelőbizottság, illetve
c) az elnökség szükségesnek tartja,
d) ha a bíróság elrendeli.
15./ A tagok a közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat. A közgyűlés a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A határozathozatal során minden szavazásra jogosult tagnak egy szavazata van. Az elnökség és a felügyelőbizottság tagjait titkosan válasszák.
16./ A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

AZ ELNÖKSÉG

6. §
1./ Az elnökség két közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a közgyűlés hatáskörét, irányítja az egyesület működését.
2./ A közgyűlés minimum három, maximum hét elnökségi tagot választ tagjai sorából, elnökségi tag csak természetes személy lehet.
3./ Az elnökség az Egyesület ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
4./ Az elnökség tagjait a közgyűlés választja öt év határozott időtartamra. A régi elnökség megbízatása az új elnökség megválasztásával szűnik meg. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül. Az egyesület tisztségviselőjének a jogviszonya a tagsági jogviszonya megszűnésével egyidejűleg megszűnik.
5./ Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
6./ Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) visszahívással, (A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. (Ptk. 3:25. § (2));
c) lemondással;
d) a vezető tisztségviselő halálával;
e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
7./ Az Egyesület vezető tisztségviselői:
Az Egyesület elnöke:
– Fazekas Gábor (lakcíme: 8228 Lovas, Rózsa utca 1.).
Az elnökség tagjai:
– Dr. Nyitray Kornélia (lakcíme: 1117 Budapest, Nádorliget utca 8. E 54.);
– Szekeres Tamás (lakcíme: 2000 Szentendre, Anna köz 6.);
– Dr. Szondy Máté (lakcíme: 1174 Budapest, Takács Sándor utca 22/c.).
– Dr. Albu Mónika (lakcíme: 1075 Budapest Rumbach S. u. 7.).
– Dr. Unoka Zsolt (lakcíme: 1137 Budapest Radnóti M. u. 26.).
Az Egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

8./ Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az Egyesület vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) a közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
f) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h) a tagság nyilvántartása;
i) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
l) a tag felvételéről (ide nem értve a tiszteletbeli tagságot), valamint tagsági viszony megszüntetéséről való döntés (felmondás, kizárás első fokon);
m) szükség esetén szakmai munkacsoportokat, tagozatokat alakít az Egyesület tagjaiból;
n) az Egyesület alapszabályában foglalt céljaival és feladataival összhangban az Egyesület nevében állásfoglalásokat, nyilatkozatokat fogalmaz meg és az Egyesület tagjainak egyidejű tájékoztatásával, azokat nyilvánosságra is hozza;
o) javaslatot tesz elismerések és jutalmak adományozásáról a közgyűlésnek;
p) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
9./ Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
10./ Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

11./ A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
12./ Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 15 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
13./ Az elnökség ülései nyilvánosak, kivéve a személyi, fegyelmi, munkajogi jellegű döntések tárgyában tartott ülések.
14./ Meghatározott feladatok ellátásához ad hoc bizottságot is alakíthat az elnökség.
15./ Az elnök
a) képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt, kapcsolatot tart más egyesületekkel és érdekképviseleti szervezetekkel;
b) irányítja az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását, az elnökség munkáját és vezeti az ügyintéző apparátust;
c) őrködik az alapszabály megtartása felett, a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtását irányítja és ellenőrzi;
d) előkészíti, összehívja és vezeti a közgyűlést;
e) összehívja és vezeti az elnökség üléseit;
f) az elnökség ülései közötti időszakban a kizárólagos hatáskörbe tartozó ügyek kivételével dönt és/vagy intézkedik az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben;
g) az Egyesület nevében önállóan ír alá;
h) intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, gyakorolja a munkáltatói jogokat;
i) minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az elnök hatáskörébe utal.
A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG
7. §
1./ A felügyelőbizottság háromtagú testület: elnökből és két tagból áll. A felügyelőbizottság három tagját a közgyűlés tagjai sorából választja öt évre. A felügyelőbizottság az elnökét maga választja tagjai közül.
2./ A felügyelőbizottság tagjai:
– Barta András (lakcíme: 1016 Budapest, Számadó utca 9.);
– Bálint Andrea (lakcíme: 2700 Cegléd, Almavirág utca 11.);
– Dr. Salavecz Gyöngyvér (lakcíme: 1118 Budapest, Kelenhegyi út 25.).
2./ A felügyelőbizottság tagjai egyidejűleg az egyesületen belül más tisztséget nem viselhetnek.
A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója az egyesület, vezető tisztségviselője (6. § 5.).
3./ A bizottság köteles ellenőrizni az alapszabály megtartását, az egyesület költségvetésének, a közgyűlés határozatainak végrehajtását, továbbá – a közgyűlés kivételével – az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését. Az ellenőrzésről a bizottság jegyzőkönyvet köteles készíteni.
4./ A bizottság jogosult az egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni.
5./ Ha a bizottság ellenőrzése során hiányosságot, vagy jogszabályt illetve az egyesület érdekeit sértő bármely magatartást észlel – arról írásban köteles tájékoztatni az egyesület elnökségét. Az írásbeli tájékoztatás eredménytelensége esetén, 30 napon belül rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezheti.
6./ A bizottság elnöke köteles a végzett munkáról a közgyűlésnek beszámolni.
7./ A bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni az elnökség ülésein.
8./ A bizottság munkaterv alapján dolgozik.
9./ A bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik, az ülést a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van. A határozatait, döntéseit egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza.

AZ EGYESÜLET VAGYONA

8. §
1./ Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
2./ Az egyesület bevételei:
a) tagok által fizetett tagdíj;
b) a tagok, magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek adományai, felajánlásai, hozzájárulásai, illetve pályázaton elnyert pénzeszközök;
c) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól az egyesület céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
d) a tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, rendezvények bevételei;
e) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
f) az egyesület pénzeszközeinek bankszámlán történő elhelyezéséből származó bevétel;
g) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
h) vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
3./ Az egyesület feladatainak eredményes ellátásához igényli az állami, önkormányzati és a társadalmi szervek erkölcsi, valamint anyagi segítségét.
4./ Az alapcél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek:
a) tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) az Egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
5./ Az egyesület a céljainak elérése érdekében a vagyonából pályázatot nyújthat be. A pályázaton nyert pénzbeli vagyon az egyesület vagyonának a részévé válik.
6./ Az egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.
7./ Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljai megvalósításával közvetlenül összefüggően, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Ezen túlmenően az egyesület semmilyen vállalkozási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet sem végez.
8./ Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.
9./ Az egyesület a támogatásért felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGÉNEK NYILAVÁNTARTÁSA ÉS NYILVÁNOSSÁGA

9. §
1./ A vezető szerv minden döntéséről nyilvántartást kell vezetni (Határozatok Könyve), melyet az elnök és egy elnökségi tag ír alá. A nyilvántartásból megállapíthatónak kell lenni a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye).
3./ Az elnök az Egyesület működésének, tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, a szolgáltatásai igénybevételének módjára, beszámolóira vonatkozó információkat, pályázatokat közzéteszi az egyesület székhelyén és honlapján.
4./ Az egyesület működésével kapcsolatos iratokba az elnök engedélyével az egyesület székhelyén bárki betekinthet, azokról felvilágosítást kérhet, illetőleg azokból saját költségére másolatot készíthet. Az iratokba való betekintés iránti kérelmet írásban, megfelelő indokolással kell az elnök részére megküldeni.
5./ Az elnök köteles
a) bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul,
b) egyéb esetekben pedig az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben,
c) illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
6./ Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

10. §
1./ Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
2./ Az egyesület a céljainak megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért vagyonával felel, a tag – a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
3./ Az egyesület cél szerinti tevékenységet folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységet nem veszélyezteti.
4./ Az Egyesült megszűnésére a Ptk. 3:48. § (1) bekezdése, 3:83. §- a és 3:84. §- a irányadó.
5./ Az egyesület bírósági feloszlatása esetén az egyesület vagyonáról – a hitelezők kielégítése után – a 2011. évi CLXXV. törvény 10/A. §- ban foglaltak alapján kell rendelkezni.
6./ Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. tv. (Ptk.), a 2011. évi CLXXV tv. (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Budapest, 2017. április 13.

…………………………………
Fazekas Gábor
Elnök

Ellenjegyzem: Budapest, 2017. április 13.
Dr. Salavecz Gábor ügyvéd
1015 Budapest, Szabó Ilonka utca 6. tetőszint 1.